Bejelentkezés

szavazzon-a-kozos-munka-folytatasara  Egy érdekes levél, vagy inkább tanulságos?   Ma 19/08-kor kaptam egy levelet, de nem csak én hanem...
310

2012.Október 11-ei rendkívüli testületi ülés.

2012.Október 11-ei rendkívüli testületi ülés.

 

 A testületi ülés, egy napirendi pont megtárgyalására volt hivatott.

Tárgy: A járási hivatal kialakításáról, és a kialakításhoz szükséges megállapodás aláírásáról született döntés.

 

 


 

Az Országgyűlés megalkotta a járások kialakításáról szóló, valamint ezzel összefüggő tőrvényeket. A törvény rendelkezik a járásokhoz átkerülő államigazgatási feladatokat szolgáló vagyon ingyenes átadásáról, valamint a település önkormányzati hivataloknál foglalkoztatott köztisztviselői álláshelyek átkerüléséről is. A létszám és eszközök felmérése már megtörtén, szeptember hónap végéig. A felmérés során a kormányhivatal 3 fő átadásával számolt, ami a végső átadás során 2 főre lett csökkentve, a helyben maradt feladatok akadálytalan menete miatt. Az átadás határideje 2013. január1., a szándéknyilatkozat kinyilvánításának végső időpontja 2012. október 31.

A törvényalkotás oda figyelt, hogy esetleges egyet nem értés esetén is létre tudja hozni, az egységes járási rendszert, így szinte csak formális jellegű, az egész átadási procedúra.

Cserszegtomaj önkormányzata a két fő áthelyezése mellet, még hozzá járul, a járási hivatal kialakításához egyéb eszközökkel is:

-2 db mobiltelefon töltővel

-2 db vezetékes telefon

-4 db pendrive

-1 db tárgyalóasztal 8 db székkel

-1 db nagy asztali számológép

-1 db páncélszekrény

-1 db hűtőszekrény

-1 db spirálozó gép

-4 db 3 méteres vagy annál hosszabb hosszabbító

-2 db kis számológép

-3 db íróasztal, 3 db szék, 3 db számítógép monitorral, 3 db papírkosár, 3 db asztali lámpa.

(ezek a 3 db-ok a 2 fő átadásával leendő munkaállomásukként kerülnek át. Mivel 3 fő átadására volt a kormányhivatali felmérés tervezve, ezért bár 1 fővel kevesebben kerülnek  a járáshoz, de a 3 munkaállomáshoz ragaszkodott a hivatal)

-1 db kávéfőző

-24 db pohár

 

Önkormányzatunk a járási hivatalok kialakítása során folyt tárgyalásokban, felajánlott egy helyiséget ügysegédi irodának. Az ügysegéd meghatározott napokon fogadóórát tart, hogy ezzel is közelebb kerüljön az ügyintézés a lakókhoz.

Az ingyen használatba adott eszközök, a települések tulajdonát képezik továbbra is, és azokat évente ellenőrzi, és leltározza minden település.

 

Sajnos az efféle összevonások, minden esetben létszám leépítéssel járnak, a napokban bejelentett közszférán tervezett megtakarítások is ezt sugallják. De látva az átadott eszközöket, jól kivehető a spórolás, minél olcsóbban létrehozni a kívánt hivatalt. Bízzunk benne, hogy nem fog az ügyintézés rovására menni.

 

 

Egy kis segítség a könnyebb eligazodás érdekében. (járás.info.hu-ról)

Járási hivatalok

 

A járások és járási kormányhivatalok  a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kerülnek felállításra 2013. január 1-jével.

 

A járási hivatalok elérhetősége

Minden egyes járásban – kormányrendeletben kijelölt – járásszékhelyen lesz járási hivatal, amely a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként működik majd. Az ügyintézésre a járási hivatalok részeként működő, hétfőtől-péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban vagy a településre kirendelt ügysegéd által lesz lehetőség. Budapesten nem járási, hanem kerületi hivatalok alakulnak minden kerületben, szintén a fővárosi kormányhivatal részeként.

A járási hivatal kétféleképpen biztosítja majd az állampolgároknak az ügyfélszolgálatot. Azon városokban, ahol a lakosok és az elintézendő ügyek száma indokolja, ott minden munkanapon állandó ügyintézést biztosító kirendeltséget működtet. A kisebb településeken heti 1-2 alkalommal tart majd ügyfélfogadást a települési ügysegéd a települési önkormányzat által biztosított helyiségben. A kormányhivatal a belső szervezet kialakításkor – az önkormányzatoktól átkerülő ügyintézők és feladatok függvényében – dönt arról, hogy melyik településen, melyik típusú ügyfélszolgálatot működteti.

 

A járási hivatalok feladatai

A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény több mint 80 db törvényi szinten szabályozott államigazgatási feladatot határozott meg a járások számára.

A járási kormányhivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Így megvalósul az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása, a járások kizárólag államigazgatási területi egységet jelentenek majd.

Elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézést veszik át a településektől a jövőre megalakuló járási hivatalok. A hatáskörök szétválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a helyi szabályozáshoz kapcsolódó, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek lehetőleg maradjanak a települési jegyzőnél, ahol viszont az adott ügyben az államnak van egyértelműen feladata, szerepe, ott a járási hivatal tudjon majd hatékonyabban intézkedni. Az azonos szabályozók mentén lefolytatható eljárásokkal hatékonyabb, racionálisabb ügyintézés valósulhat meg országszerte.

A cél az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a – 2013 végéig kialakítandó – kormányablakoknál tudják majd hivatalos ügyeiket intézni. A járásszékhelyek mellett – a jelenleg működő okmányirodák bázisán – kialakításra kerülnek a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálatai, azaz a járási kormányablakok. A kormányablakok biztosítani fogják, hogy az állampolgárok az államigazgatási ügyeiket a kormányablakok székhelyein elindíthassák vagy elintézhessék.

2013-tól a járási hivatalokhoz kerülnek az okmányirodák. Az okmányirodák mellett a járási hivatalokhoz kerülnek a fővárosi, megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek helyi szervei is. A járásszékhelyek mellett, a jelenleg okmányirodát működtető településeken is lesznek járási kormányablakok. Jövő évtől a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség.

A járási hivatalokban – a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz hasonlóan – törzshivatal és szakigazgatási szervek működnek. Ennek megfelelően a járási hivatal szervezete magában fogja foglalni:

- a megyei kormányhivatal jelenlegi szakigazgatási szerveinek kirendeltségeit,
- a járásszékhely polgármesteri hivatalának államigazgatási feladatokat ellátó részét (ideértve az okmányirodát),
- a nem járásszékhelyen működő okmányirodát,
- a nem járásszékhelyen működő polgármesteri hivatalokban a járási hivatalhoz kerülő államigazgatási feladatokat ellátó ügyintézőket.

Azokon a településeken, ahol jelenleg történik hatósági ügyintézés, azonban nem lesz járási székhely és nem lesz kormányablak sem, ott is megmarad az ügyintézési helyszín.

A járási hivatalok székhelyeit, illetve a járási hivatalok illetékességi területét a Kormány rendeletben határozza meg.

 

Jegyzőknél maradó ügyek

A járási hivatalok olyan államigazgatási feladatokat vesznek át a jegyzőktől, amelyeket az Állam az elmúlt húsz évben kényelmi szempontok miatt oda telepített. A jegyzők, kivételesen polgármesterek által ellátott 12 millió hatósági ügy 90 %-a eddig is államigazgatási jellegű volt, ez azt jelenti, hogy ekkora tömegű – az állam által áthárított – pluszfeladat hárult eddig az önkormányzatokra, jegyzőkre. A jövőben az államigazgatási feladatok többségét az Állam a saját szervezeti rendszerén keresztül fogja ellátni. Az új feladatmegosztásnak köszönhetően az összes államigazgatási ügy több mint 40%-a kerül vissza az államot képviselő járási hivatalokhoz. A jegyzőktől átkerülő államigazgatási ügyek évi közel ötmillió államigazgatási ügy intézését jelentik a járási hivatalokban.

Csak azok az ügyek maradnak a jegyzőknél, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete elengedhetetlen, vagy amelyekben országosan nem egységes szabályozás és helyi mérlegelési lehetőség is van. Ilyenek pl. a helyi adóval összefüggő igazgatási, az anyakönyvi és állampolgársági ügyek, a települési polgári védelmi, katasztrófa igazgatási feladatok. Továbbá az ipar- és kereskedelmi igazgatási, a birtokvédelmi feladatok, a hagyatéki eljárás, a nem alanyi jogon járó szociális ellátások, a távhőszolgáltatási kérdések, a helyi védettséggel összefüggő környezet- és természetvédelmi, a veszélyes ebek nyilvántartásával összefüggő feladatok, az óvodáztatási támogatás.

A jegyzőknél, polgármestereknél maradó, a törvényben nem szabályozott államigazgatási feladatokról az ősszel születnek meg a további jogszabályok.

Az olyan hatósági ügyeknél, mint pl. a földművelésügyi, állategészségügyi, a vízügyi, az ipari igazgatással, valamint a környezet- és természetvédelemmel, a közlekedés és hírközlési igazgatással kapcsolatos feladatok, lesz feladata a települési jegyzőnek és a járási hivatalnak is, mint ahogy eddig is eljárt ezen feladatkörökben a kormányhivatal helyi szerve és jegyző is.

 

Okmányiroda a járásokban

A legtöbb feladatot az okmányirodáktól átvett ügyek fogják jelenteni a járási hivatalok számára. Mivel az okmányirodák 2013. január 1-jétől a járási hivatalok törzshivatalának szervezeti egységeiként működnek tovább, így (a fővárosban működő Központi Okmányiroda kivételével) valamennyi okmányiroda a járási hivatalokhoz kerül, az ott foglalkoztatott köztisztviselőkkel együtt. Az eddig a települési önkormányzatok által ellátott okmányirodai feladat tehát a járási hivatalok feladata lesz. Ezek nagy részét a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, útlevél-igazgatással és a közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok adják.

A tervek szerint 2013 végére az okmányirodák bázisán alakítják ki a kormányablak-rendszert. A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a – 2013 végéig kialakítandó – kormányablakoknál tudják majd hivatalos ügyeiket intézni.

Az ügyfelek dolgát nagyban megkönnyíti majd, hogy 2013 januártól a járási hivatalok okmányirodái országos illetékességgel fogják ellátni feladataikat.

 

Gyermekvédelmi, gyámügyi, szociális igazgatási feladatok

A járási kormányhivatalokhoz kerülnek a helyi igazgatáson túlmutató ügyek, mint pl. egyes szociális igazgatási, az okmányirodai és a gyermekvédelmi- és gyámügyek. A gyámhivatalok a járási hivatal szakigazazási szervként, járási gyámhivatal néven folytatják munkájukat. A szociális igazgatási ügyek egyharmada is a járási hivatalokhoz fog tartozni.

A gyámhivatalokhoz hasonlóan a munkaügyi kirendeltségek, a népegészségügyi intézetek, a körzeti földhivatalok és az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok is a járások szakigazgatási szerveiként végzik majd feladataikat.

Ugyancsak a járások látják majd el szinte kizárólagosan majd a kommunális igazgatással (pl. temetőengedélyezés), a menedékjogi ügyekkel kapcsolatos feladatokat.

 

Az államigazgatási feladatok ellátásával összefüggő vagyon átvétele

Az eredetileg benyújtott törvényjavaslathoz képest az államigazgatási feladatok átvételével az azok ellátásához szükséges ingó- és ingatlanvagyonra az állam nem tulajdonjogot, hanem ingyenes használati jogot kap. A vagyonkezelő a kormányhivatal lesz. A kormányhivatalok vezetői október 31-ig az önkormányzatokkal megállapodást fognak kötni a járási hivatalhoz kerülő köztisztviselőkről, az ingyenes használatba vett ingatlan és ingó eszközökről. A kormánymegbízott az átadás-átvétel előkészítésére és lebonyolítására járási biztost nevezhet ki. Az önkormányzattól átvett és kizárólagosan általa használt ingatlanok fenntartásával kapcsolatos költségeket a járási hivatal viseli, a helyi önkormányzattal közösen használt ingatlanok fenntartásának költségeit pedig megosztják. Az év végéig a polgármesteri hivataloknak, jegyzőknek minden, a feladatátvétellel kapcsolatos ügyiratot is át kell adniuk. A Magyar Közlönyben hamarosan megjelenő kormányrendelet az önkormányzatokkal megkötendő megállapodás mintáját is tartalmazza.

Járási biztos

A törvényjavaslat szerint a kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalainak felállítása előkészítésére, valamint az átadás-átvételi megállapodás előkészítésére járási biztos nevezhet ki. A járási biztos megbízatása határozott időre, de legkésőbb 2012. december 31-ig szól. A járási biztos fővárosi és megyei kormányhivatal főosztályvezető besorolású kormánytisztviselője.

 

Köztisztviselők a járási hivatalokban

A polgármesteri hivatalban jelenleg államigazgatási feladatot ellátó köztisztviselők jogviszonya a járási hivatal keretében kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.

Járási Kormányablak ügyfélszolgálati munkatársak kiválasztása és képzése

A járási államigazgatási rendszer létrehozásának keretében kialakul az ügyfélszolgálati irodák országos hálózata, amely az állampolgárok számára tartalomban és színvonalban is magas szintű szolgáltatást biztosít. A Járási Kormányablakok garanciát nyújtanak arra, hogy az államigazgatási szervezetrendszer egységes keretek között, ügyfélközpontúan, hatékonyan és magas színvonalon működjön.  A jelenleg közigazgatási szerveknél foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők közül olyan ügyfélszolgálati munkatársakat toboroznak, akik a kiválasztási és felkészítési folyamat eredményeként 2013 év végére szakmailag felkészült munkaerőként képesek lesznek a kormányablakok komplex ügyfélszolgálati feladatainak ellátására.

 

Járási hivatalvezető

A 2012. június 4. törvény szerint hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettsége és legalább öt év közigazgatási gyakorlata van. Ilyen gyakorlatnak minősül a parlamenti képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség is, és bár a hivatalvezetők önkormányzati posztot nem, országgyűlési képviselőit viszont betölthetnek majd a következő parlament megalakulásáig, tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet pedig azután is végezhetnek. A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszter nevezi ki és menti fel.

 

Forrás:

kormany.hu: 175 vidéki járási hivatal és 23 fővárosi kerületi hivatal alakul jövőre. 2012. július 26. http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/175-videki-jarasi-hivatal-es-23-fovarosi-keruleti-hivatal-alakul-jovore

kormany.hu: Kialakultak a járási hivatalok feladatkörei. 2012. július 12. http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/kialakultak-a-jarasi-hivatalok-feladatkorei

 kormany.hu: Jövőre már a járásokban és egyablakos ügyintézéssel várják az ügyfeleket. http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/jovore-mar-a-jarasokban-es-egyablakos-ugyintezessel-varjak-az-ugyfeleket

www.kormany.hu, T/6590. számú törvényjavaslat a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról