Bejelentkezés

szavazzon-a-kozos-munka-folytatasara  Egy érdekes levél, vagy inkább tanulságos?   Ma 19/08-kor kaptam egy levelet, de nem csak én hanem...
310

Cserszegtomaji Kútbarlang 4. rész Barangolás a Labirintusban

Cserszegtomaji Kútbarlang 4. rész

Barangolás a Labirintusban

A barlangokról készítendő dokumentációk legalapvetőbb eleme a térkép, amely az üregrendszer kiterjedéséről, térbeli koordinációjáról és jellegéről gyorsan áttekinthető, alapvető információkat nyújt. 

 Mielőtt elindulnánk a túránkon, tekintsük meg az 1982-ben, Kárpát József által készített térképet a barlangról.

A barlangban 8-12 méteres sűrűséggel számtáblákat helyeztek el, amelyeket a térképen is feltüntettek, ezáltal a barlangban való közlekedés könnyebbé vált.

Ahogy leereszkedünk 50 méter mélyre, a kúttól két irányba haladhatunk északra és délre. Az északi szárny kissé törmelékesebb és kevésbé könnyen járható, mint a déli rész. Mindkét irányban a termek között többnyire csak kúszva lehet közlekedni. 

 Déli-zóna

Először délre megyünk.  

Az első terem ahová érkezünk a Helikon-terem, amely a Lovassy-terem szomszédságában található. A sejtes, szivacsos homokkőoszlopok között több járatvégződést is megbontottak. A járatokat kitöltő dolomitliszt 10 centiméteres rétege alatt keménnyé cementálódott üledék jelentkezik, amely megnehezíti a szűk helyen való bontást. A két terem nagyon közel van egymáshoz,  csak egy kis folyosón kell átmenni, hiszen itt még nem kell kúszni.  Tehát a mennyezet még kb. 170 centiméter magas lehet. 

A Lovassy-teremből az Elosztóba jutunk. 

31. ábra

 

A Lovassy-terem

 

 

32. ábra Elosztó terme

 

Elosztó-terme

 E teremből elindulhatunk az északi járat felé is, és mehetünk tovább a déli járaton. Mi most a Déli-ágon haladunk tovább. 

A következő nagy állomásunk, a Szabó Pál Zoltán-terem. Ez a barlang egyik legnagyobb kiterjedésű terme. A falakon gyönyörű kristályok díszelegnek, és a növények negatív lenyomatai láthatók. Innét több járat is vezet tovább. Közülük számos járat "zsákutca". Még a tapasztaltabb helyi barlangászokkal is néha megesik, hogy rossz úton akarnak tovább menni.  

 

33. ábra

 

Szabó Pál Zoltán-terem

   

Ha az előző teremből délnyugatra haladunk, a Holt-tóhoz jutunk. Ez a terem egy szövevényes labirintushoz hasonlít. A bontási munkálatok sajnos mostanában, munkaerő hiányában nem tudtak folytatódni. E teremből visszafelé kell folytatnunk utunkat, mivel itt a járat hossza befejeződik. Egészen a Szabó Pál Zoltán-teremig kell mennünk, hogy a délkeleti járatokat is megtekinthessük. 

Keleti irányba jó pár lapos, keskeny kis folyosón átpréselve magunkat érünk el, a Pikkelyes-teremig. A keletre eső oldaljáratok talpát vékony, repedezett vörösiszap réteg fedi.

 

34. ábra

Pikkelyes-terem

 

A Keleti-labirintus utolsó terme, az Ebédlő. A terem közepén a mennyezetről leszakadt sziklatömb alkotja az asztalt, mint az ebédlők fontos kellékét. Az asztalon láthatók a barlangászok művészi alkotásai. A teremben nagyon felállni nem lehet csupán meghajolva lehet közlekedni, így ez a kisebb termek közé sorolható.

Az Ebédlőből vissza kell mennünk a Pikkelyes-teremig, ha tovább akarunk menni. Onnan egy szűk folyosón keresztül juthatunk a Közép-teremhez, amelynek követlen szomszédja, az Alba Regia-terem. E terem a barlang második legnagyobb terme. Az északnyugati irányban található kúszójáratok összekötik a termet az Ebédlő termével. A stabil kőzetből álló boltozatos járatok falai, e zónára jellemzően vörös (limonitos) bevonatúak, amelyet a levált kőzetpikkelyek világos foltocskái tarkítanak. Az üredék talpát néhány centiméteres kőtörmelék alatt a fehér dolomitliszt képezi. 

 

35. ábra

 

Alba Regia-terem

 

A Közép-terem egy másik járatán keresztül, a Tarka-teremhez érünk. 1984-ben a teremtől délnyugatra kb. 10 méter távolságra fedezték fel, a Micimackó-termet. A terem hossza 6 méter, szélessége 3-4 méter, magassága 1-1,5 méter körül alakul. E helyről több 4-6 méter hosszúságú oldalág indul. Az üreg talpát, teljes egészében hatalmas repedésekkel tagolt, kiszáradt vörösiszapmedencék alkotják, amelyek ez idáig a barlang legszebb ilyen jellegű képződményei. A sima, ívelt boltozatú falak sötétvörös limonitos bevonatúak. A terem bejárati kuszodájának kibontásakor feltárult szűk hasadék egyik mellékága becsatlakozik a már régóta ismert Vörös-ágba. A terem és oldaljáratainak felmért hossza: 36 méter.   

Északi-zóna 

A Déli-zóna rövid bemutatása után , újra indulunk a kúttól, de most már az Északi-zóna felé.

Az első terem amelyhez érünk a Szürke-terem.

A Szürke-teremből egy keskeny, szűk járat által, melynek a neve Körút, juthatunk el a Toldy-teremig. Ez a terem nevét, a Toldy Ferenc Gimnáziumról kapta, mivel 1965-ben a gimnázium kis csoportja tárta fel a barlangot. E terem összeköti az Északi- és a Déli-zónát. Ha dél felé megyünk, akkor egy nagyon keskeny kuszodán keresztül, az Elosztó terméhez érünk ki. Mi azonban az Északi-zónában folytatjuk utunkat.

 Egy szintén keskeny járaton keresztül eljutunk a Homokozó-terméhez. E teremből elég hosszú utat kell megtennünk ahhoz, hogy elérjük a Fekete-ág  járatrendszerét. A barlangág déli végpontján omlásveszélyes, összeékelődött homokkőtömbök átbontásával egy négykézláb és kúszva járható 15 méteres szakaszt tártak fel, amely nyugatra, majd északra kanyarodva becsatlakozik a már ismert szakaszba. A járatot átvizsgálták, de abból további bontásra semmilyen irányból nem nyílik lehetőség. Mire ide valaki eljut rengeteg szűk, keskeny folyosón kell magát átpréselnie.

A Fekete-ág mellett található a Nyák-terem, mely a Karácsony-ághoz vezet. E helyen több irányban is bontási lehetőség mutatkozik, tehát a járat még ismeretlen szakaszok felé halad.

Az Északi-zóna mai ismereteink szerinti legutolsó terme, a Húsvét-ág. A barlang e két utolsó ága már korántsem olyan tágas, ezért nem is nevezik teremnek őket, hiszen még felállni sem igen lehet bennük. A Húsvét-ágat 1982-ben Szúnyogh Gábor fedezte fel.

 A barlangi turistákat többnyire a Déli-zónába szokták elvezetni, épp azért mert az Északi-zóna jóval szűkebb, kavicsosabb, alacsonyabb járatai nehezebben járhatóak. 

 

Élménybeszámolóm

Először 1990-ben 16 évesen mentem le a kútbarlangba. A budapesti Acheron barlangkutató csoport, Kárpát József irányításával vezetett túrákat, a barlangászat iránt érdeklődök számára. Az iskolai téli szünet jó alkalom volt, a barlangászat iránti érdeklődés felkeltésére. Egy héten keresztül minden nap lementem túrázni a barlangba, és ez idő alatt sikerült bejárni az egész üregrendszert. Az 50 méteres vaslétra, amin minden nap fel kellett mászunk, sem vette el a kedvemet, hogy másnap újra lemenjek.

Nagyon jó érzés volt, hogy az erőnlétem napról napra jobb lett. Az utolsó napokon már egyszerre fel tudtam mászni a vaslétrán anélkül, hogy megálltam volna a pihenőknél.

Eddig még csak kiépített barlangokban jártam, ahová körömcipőben is mehet az ember. Hát a mi barlangunk teljesen más. Ide overál és aláöltözésként egy melegítő is kell, no és a lábbeli, egy már alig használt tornacipő vagy egy bakancs a legjobb. Ugyanis a sok csúszás, mászás megviseli az öltözéket. Az aláöltözés pedig azért kell, mert a 13 0C hőmérséklet alkalmas a megfázásra. Igaz egy túra 5-6 órás kúszása, mászása eléggé kimelegíti az embert.

Nem is hittem volna, hogy ilyen kincs fölött járunk, amíg nem láttam. Persze , amikor leértem a földtől 50 méter mélyre furcsa érzés kerített hatalmába. Csak egymásra számíthattunk. 

Bejártuk az Északi- és a Déli-zóna egész járatrendszerét. Az Északi-zóna bejárása után kék foltos lett a térdem és a könyököm. Akkora utat még soha nem tettem meg kúszva, mint ott a barlangban. A termekben nyílt lehetőség a csokoládé elfogyasztására is, ami nélkülözhetetlen eleme volt a túrának. Amikor beértünk egy nagyobb terembe leültünk, lekapcsoltuk a lámpáinkat és hallgattuk a csendet. Olyan csendet és  nyugalmat sehol máshol nem éreztem még. 

A túra minimális létszáma 4 fő, mivel ha valaki megsérül, akkor egy fő ott tud vele maradni, és van két társa, aki el tud menni segítségért. Ha nagy baj van, akkor az Országos Barlangi Mentőszolgálatot kell hívni. Minden túravezető ezért megbeszél egy időpontot a fent biztosító személlyel, amikorra vissza kell érnie a kúthoz.

Miután az egy hetes túra véget ért, megalakult a helyi Labirint Barlangkutató Csoport, melynek Takács Ferdinánd lett a vezetője. Először még csak 9-10 fős kis csapatunk volt, majd fokozatosan gyarapodni kezdtünk. 

 Figyeltük a barlangászok híreit, és sok más csoportok által hirdetett túrákra is elmentünk. Ma is hálás vagyok azoknak, akik hozzásegítettek ahhoz, hogy barlangász lehettem. Olyan élményekben volt részem általa, amivel soha nem találkoztam volna.

Nagyon jó társaság alakult ki, akikkel letettem az alapfokú barlangász szakvizsgát is. Sokat készültünk az elméleti és a gyakorlati vizsgára egyaránt. A vizsgáztatók lejöttek Budapestről Cserszegtomajra. A gyakorlati vizsga a Csókakőnél zajlott, mely a község másik csodálatos természeti kincse. Itt nyílt lehetőség a sziklamászásra és a kötéltechnikák bemutatására is. 

Sajnos, ma 10 évvel később csoportunk létszáma nagyon megfogyatkozott. A csoport vezetője, Takács Ferdinánd továbbra is várja az új tagok jelentkezését, mert szeretnénk ha mások is megismernék e csodálatos világot. 

A kútbarlangunk festője

Úgy érzem nem lenne teljes ez a mű, ha nem mutatnám be Önöknek azokat a szemet gyönyörködtető képeket, amiket Takács Ferdinánd festett a barlangról, és a Csókakőről, amit már annyit emlegettem. Számomra ezeknek a képeknek mágikus hatalmuk van, hiszen csodálatos emlékeket jutatnak eszembe. 

Takács Ferdinánd, 1953. május 8-án Reziben született. Általános iskolai tanulmányait is itt végezte. A mezőgazdasági szakiskolát Pápán, a technikumot Keszthelyen fejezte be. Keszthelyen még filozófiát is tanult az egyetemen. 

 A festés már gyermekkora óta foglalkoztatta. Csoportos kiállításokon 1972-től vett részt. Kiállításai voltak: Kárpátalján, Németországban, Szlovákiában, Erdélyben, hazánkban pedig: Budapesten, Celdömölkön, Kecskeméten, Szolnokon, Zalaegerszegen, Hévízen és másutt. Barlangképeket 1988-tól fest, mivel akkor volt először lent a barlangban.

Munkásságában fordulópontot jelentett 1992, hiszen ekkor rendezte meg az első Szabad Művészet Alkotótábort Cserszegtomajon. Az alkotótáborban festők, szobrászok, fotósok tevékenykednek. E tábor 30-35 fős férőhellyel rendelkezik és nemzetközi hírnévre tett szert. Számos országból : Jugoszláviából, Szlovákiából, Horvátországból, Svájcból, Norvégiából, Oroszországból jönnek el művészek, akik itt csodálatos alkotásokat készítenek. E tábor elsődleges feladata azonban az oktatás, tehát ifjú tanulókat és a művészet iránt érdeklődőket is várják. A Magyar Művészeti Alapítvány által a tábor teljesen ingyenes. 

A festő képeiből sugárzik a természet szépsége, mely által romantikus realista beállítottságúnak vallja magát. Pár utóbbi képén azonban már változás látszik, mivel a természeti képeibe szimbolikus elemeket is festett, mint például a Helikon-terem című képénél ez jól látható.

A kútbarlang mellett, a téli és nyári Csókkőt is láthatjuk, ami szintén nagyon kedves hely számomra.

 

36.ábra

Takács Ferdinánd: Szabó Pál Zoltán-terem

37.ábra

Takács Ferdinánd: Alba Regia- terem

38.ábra

Takács Ferdinánd: A kútbarlang 

 

 

 39.ábra

Takács Ferdinánd:Csókakő nyáron

 40.ábra

Takács Ferdinánd: Csókakő télen

 

 

 Az Acheron-kútbarlang

 

Községünkben található még egy jelentős kiterjedésű barlang, melynek ismertetése fontos, hiszen több hasonlóság is mutatkozik a két barlang között. 

Cserszegtomajon, B. Kovács János udvarán 1957-ben kútásás közben, 28 méter mélyen barlangüreget találtak, de azt elfalazták. Az Acheron Barlangkutató Csoport 1983 márciusában a kutat átvizsgálta, és 200 méter hosszú barlangjáratot fedezett fel.

Az új barlang a Cserszegtomaji-kútbarlangtól 2900-ra, 725 méterre, a sümegi műúttól pedig K-re 230 méterre nyílik. A kút kávája 142,5 méter, a barlang pedig 115,5 méter magasságban található. A barlang látogatására -mivel magánterületen nyílik és zárva van- csak előzetes engedéllyel van lehetőség.

A barlang triász dolomit és miocén homokkő vízszintes réteghatárán a feltörő hévizek hatására alakult ki. A teljesen vízszintes járat sík mennyezetét az oldhatatlan homokkő képezi. A barlang érdekessége, hogy a mennyezetről, limonitból levő "cseppkövek" függnek igen nagy sűrűségben. Ezek kialakulása a felső kőzetrétegekben levő pirit vegyi bomlásával magyarázható.

 

Az 1983-as leszálláskor az Acheron Csoport a következőket tapasztalta: A kút felső szakasza - kb 15 méterig- betongyűrűkkel bélelt, ez alatt csupán a szálban álló homokkő képezi a falakat. A kút teljes mélysége 32 méter , alján mindössze 10 centiméternyi víz van. A homokkő és dolomit határán 28 méter mélységben a falban körbe futó, lapos nyílás található, amely törmelékkel volt eltömve. Kibontását megnehezítette, hogy a munkát csak kötélről lehetett végezni.

A betömött anyagot eltávolítva, ÉNy-i irányban alacsony nyílás bontakozott ki, amelyen keresztül 40 méter hosszú, lapos elnyúló üregrendszerbe juthattunk be. E barlangág végét a homokkő főte felszakadozásból származó omladékhegy képezi.

A kút ellentétes falán DK-i irányba kitörve 150 méter hosszú szakasz vált ismerté. A járat enyhén kanyargó, egyetlen folyosóból áll, amelynek magassága 0,5-1,0 méter, szélessége 3-8 méter között alakul. A síklapot képező homokkőmennyezetről - hazánkban idáig csak itt tapasztalt- limonitanyagú cseppkövek függnek igen nagy sűrűségben. A végig csak négykézláb járható szakasz végén DNy-i irányban rövid bontás árán nagy alapterületű, de lapos üreg található.

Az üregrendszer kialakulását tekintve analógiát mutat a szomszédos Cserszegtomaji-kútbarlanggal, azonban formakincsében számos eltérő vonás megfigyelhető.

A barlang a fekü felső triász nóri fődolomit és alsó pannon kovás homokkő réteghatárán, a dolomit kioldásával alakult ki. A kioldásban elsődlegesen a hévizes, keveredési korróziós hatásoknak volt szerepe, azonban a járatok arculatának végső kiformálásában és a kitöltésképződésben a hideg karsztvizek hatása is megmutatkozik.

A triász dolomit és pannon üledéksor megtelepülése között - mint a Cserszegtomaji-kútbarlangnál is- nagy időbeli diszkordanciával számolhatunk. A hosszú időn át felszíni lepusztulásnak kitett dolomitfelszín domborzata határozta meg, a később lerakodott homokkő alsó határfelületének formakincsét is.

 A Cserszegtomaji-kútbarlang főtéjében a dolomit kioldása után kipreparált homokkő szeszélyes tarajok, belógó oszlopok erdejét képezi -  a hajdani dolomitfelszín negatívját megtestesítve.

Az Acheron-kútbarlangban a hasonló geológiai viszonyok és rétegtani struktúra ellenére a homokkő főte tökéletes síklapot alkot, amely minden tagoltság nélkül több mint 100 méter hosszan megfigyelhető. Ez az eltérés abból adódhat, hogy a pannon homokkő e helyen sima, kiegyenlített térszínre, mállástermékekkel feltöltött, mélyebben levő dolomitfelszínre települt. Ezt igazolja a két barlang szintkülönbsége is, mivel a Cserszegtomaji-kútbarlang 120-131 méteren húzódik, az Acheron-kútbarlang pedig mindössze 115-118 méter tsz. magasságban található. A sík főte ellentmond a hévforrástölcsér elméletnek, amely szerint a Cserszegtomaji-kútbarlang homokkőoszlopai hajdani forráskráterek negatívjai és a terület barlangképző folyamatai ezek helyéhez kötődnek.

A barlang térbeli kiterjedését elsősorban a dolomit-homokkő gyakorlatilag vízszintes települési határa szabja meg. Ennek megfelelően  a barlang is horizontális jellegű, döntő részének szintkülönbsége nem haladja meg a 0,5 métert. Az ÉNy-i ág végén levő omlásos felharapózás miatt ugyan a járat 4 méterre felnyúlik a bejárat szintje fölé, ez azonban a genetikájától teljesen független jelenség.

A Cserszegtomaji-kútbarlanggal ellentétben itt nyoma sincs szövevényes, szerteágazó járathálózatnak, a barlang mindössze egyetlen, enyhén kanyargó fő folyosóból áll. A járat szélessége 4-12 méter, magassága 0,5-1 méter között alakul. Tengelyvonalát végig parabola metszetű vályú képezi hajdani patakmeder benyomását keltve, amelyben több, 0,3-0,8 méter mély iszaptölcsér sorakozik. A folyosó oldalsó határvonala nehezen egyértelműsíthető, ugyanis peremén járhatatlan magassággal, de nagy távolságig(2-8 méter) lapos üregek húzódnak  a homokkő főte alatt.

A határozott, járható szelvényű meder minden bizonnyal olyan holocén karsztvízáramlási zóna, amely a hévizes aktivitást követően a földtani értelemben vett közelmúltig funkcionált. A kút vízoszlopa az 1960-as években még 2 méter magas volt - alig 2 méterrel a barlangszint alatt- ,így a barlang aktivitását nem kell a távoli múltba helyeznünk.

Tehát a hévizeknek csak bizonyos előkészítő szerepe lehetett a dolomit porlódását és a réteghatáron levő nagy alapterületű, lapos üregek kialakulását tekintve, míg a hidegvizes tevékenység további oldással és üledékáthalmozással járult hozzá a járat mai jellegének kialakításához.

A tektonika szerepe a járatirány kialakításában nem érvényesül, csapásvonalát a réteghatár mentén az áramlási irányok határozták meg.

Képződmények:

Mindenekelőtt a kútakna falán tapasztalható cseppkövesedésről kell szólni. A kútban 15 méter mélység alatt a szálban álló homokkőfalakon majdnem a barlang szintjéig lehúzódó cseppkőkérgeződés követhető végig, 0,5-1,0 centiméter vastagságban. E nem karsztos kőzettől formaidegen kiválását, a kút falában fakadó kis rétegforrás szivárgó vizei hozták létre, a felső beton kútgyűrűk mésztartalmából.

A barlang járataiban legszembetűnőbb és leggyakoribb képződmények a cseppkőformájú limonitkiválások, amelyek csaknem az egész barlangban megfigyelhetők. Átmérőjük 0,5-10 centiméter, hosszuk 5-30 centiméter között változik. Egyes példányok rendkívül vékonyak(0,5 milliméter), szőrszálszerűek, de nagy részük szabályos vagy torz sztalaktitra emlékeztet. A képződmények élénkvörös és sárgás színezetűek, anyaguk laza, rostos, ezért könnyen törnek. Keresztmetszetükben rozsdavörös és feketés koncentrikus gyűrűk tanulmányozhatók, megerősítve cseppkőszerű képződés lehetőségét. A főte szintén rozsdavörös bevonatú.

A limonitcseppkövek kialakulása a fedő pirites-markazitos rétegek vegyi bomlásával magyarázható. A leszivárgó vizek a pirit végső bomlási termékét képező vasoxidot, kolloid-oldat formájában szállítják a barlang szintjéig, ahol a térségben kicsapódik a rostos, amorf szerkezetű limonit. A képződmények cseppkőszerű növekedését gravitációs elrendeződésre utaló formájuk és gyűrűs keresztmetszetük támasztja alá.

A barlang ÉNy-i ágában a főte újabb keletű omlásos felharapózása miatt e kiválások hiányoznak. Mivel a mennyezet omladék tömbjeire is iszapos üledék települt, arra következtethetünk, hogy az elárasztások az omlás után is felléptek. 

Az Acheron-kútbarlangban a gipsz és kék-vörös hematitfoltok hiánya szembetűnő, itt ugyanis a kvarchomokkőben kevesebb a piritzárvány, ami ezek kialakulásának feltétele. Kék bevonatot csak egy helyen, az ÉNy-i ág végén találhatunk.

A barlang ÉNy-i ágában a vasbevonatmentes leszakadt főtében néhány embrionális CaCo3 anyagú cseppkőkiválás is látható, ami máshol a barlangrendszerben nem mutatható ki.

Kitöltésviszonyok

A barlang legnagyobb részére a talpon felhalmozódott finom, iszapszerű lerakódás jellemző, amit mindenhol repedezettség tesz pikkelyszerűen tagolttá. A stagnáló, illetve lassan áramló karsztvizekből kivált üledék jellegzetsen okkersárga színű, ami a vasoxidtartalom következménye. Az iszap alatt megtalálhatjuk a porló dolomitot.

Az ÉNy-i omladékhegyén körülbelül 100 négyzetméter területen a szeptáriás iszap ezüstös-szürkés színű, a repedéssokszögek átmérője pedig eléri a 30-50 centimétert. Kőzettörmelék szintén kizárólag ezen az omladékos zónán található.

A barlang lejárati szakaszában néhány leszakadt omladéktömbön jól megfigyelhető a sejtes szerkezet, mely a kioldott dolomitszemcsék lenyomatát képviseli, a Cserszegtomaji-kútbarlanghoz hasonlóan.

A járatokban sem csepegő, sem pedig állóvíz nem található, vízszivárgás kizárólag a kút falán jelentkezik.

A viszonylag jó levegő a kút kisebb mélységének és a légcserét lehetővé tevő rácsos ajtónak köszönhető, mivel a légáramlás így zavartalan.

Az új, egyedi formakincsű és genetikájú barlang feltárása nagyban elősegíti a cserszegtomaji barlangvidék további sokoldalú szpeleológiai vizsgálatát, illetve alátámasztja a hipotéziseket, amely szerint a homokkő-dolomit települési határán még nagy kiterjedésű, feltáratlan üreghálózatra számíthatunk.

 

Köszönetnyilvánítás

Először is köszönetet mondok mindazoknak, akiknek munkáit felhasználva létrejöhetett ez a tanulmány. Különösképpen Kárpát Józsefnek, aki a barlang térképét is elkészítette, és még számos kutatást végzett a barlangban. Rajta kívül még fontos megemlítenem mindazon személyeket, akik az 1996-os és 1997-es kutatóexpedíción részt vettek, és akik leírták a kutatások eredményeit, melyeket én is felhasználtam. Most az 1997-es kutatóexpedíció résztvevőinek névsorát közlöm.

A kutatás vezetője:

Fehér Katalin  (klíma, Erdészeti feltáró kutatás)  Tudományos Intézet

 

A kutatás irányítói:

- Dr.Laczkovits GabriellaSzent János  (élettan) Kórház  

- Szemlő-hegyi Barlang-terápia

- ANTEUS Mikro- biológiai Barlangkutató Csoport

- Takács Ferdinánd Labirint  (feltáró kutatás) Barlangkutató Csoport

- Janata Károly Budapesti  (táborvezető)Természetvédelmi Igazgatóság

- Pagony Barlangkutató Csoport 

- Bognár Csaba "Johan Béla"   (bakterológia) Országos Közegészségügyi Intézet

- ANTEUS  Mikrobiológiai Barlangkutató Csoport

- Dr.Hakl József MTA Atommag- (radiometria) kutató Intézet, Debrecen

- Sásdi László Magyar Állami (geológia) Földtani Intézet

- MÁFI Barlangkutató Csoport

 

Résztvevők:

Barlangban

- Balogh Csaba Micimackó Barlangkutató Csoport

- Csizy Álmos Labirint Barlangkutató Csoport

- Fehér Katalin Pagony Barlangkutató Csoport

- Gonda Péter Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport

- Gyurin György Acheron Barlangkutató Szakosztály

- Károlyi Péter Pagony Barlangkutató Csoport

- Kovács József Vass Imre Barlangkutató Csoport

- Magyar Erik Vass Imre Barlangkutató Csoport

- Nemes Balázs Pagony Barlangkutató Csoport

- Zsanda Géza Acheron Barlangkutató Szakosztály

- Kátai Levente Pagony Barlangkutató Csoport

 

Felszínen:

- Balta Virág Vass Imre Barlangkutató Csoport

- Bognár Csaba Anteusz Bakterológiai Barlangkutató Csoport

- Janata Károly Pagony Barlangkutató Csoport

- Dr.Laczkovits Aneusz Gabriella Bakterológiai Barlangkutató Csoport

- Magyar Zsolt Vass Imre Barlangkutató Csoport

- Nagy Zsuzsanna Anteusz Bakterológiai Barlangkutató Csoport

- Sásdi László MÁFI Barlangkutató Csoport

- Kis Péter Diogenesz Barlangkutató Csoport

 - Takács Ferdinánd Labirint Barlangkutató Csoport

 

Köszönettel tartozom, a helybéli Takács Ferdinándnak is, aki a Labirint csoport vezetőjeként tanácsokkal látott el. Munkám összeállításában és áttekintésében Fehér Katalin és Janata Károly segített.  

       

 

Összegzés

 

Sajnos egy járókelő a temetőn keresztül vezető út szélén, ahol a barlang lejárata található, csupán egy kútaknát láthat.

41. ábra

 

A kútakna lejárata

Jó lenne, ha legalább egy táblával jeleznék, itt egy kútbarlang van, de semmi. A kút szélénél ugyan van egy hirdető tábla, de arra csak a község híreit írják ki néha.

Úgy gondolom nem ártana jobban odafigyelni természet adta értékeinkre. Jó lenne, ha a barlang felszínén történő forgalmat már megszüntetnék, és a kiépített elkerülő útra átterelnék az egész gépjárműforgalmat, mely egyben a falu képét is szebbé tenné. Egy ekkora forgalmú út nagymértékben veszélyezteti a barlangot, hiszen 50 méter mélyen egy teherautó alatt is jól érezni, hogy rezeg a föld, mely a kristályokat, lenyomatokat is sértheti, a barlang stabilitásáról nem is beszélve.

42. ábra

A temetőn keresztül vezető út

 

 

 

  Irodalomjegyzék

 

-              Acheron Barlangkutató Csoport Kutatási jegyzeti

-              Kárpát József, az Acheron Barlangkutató Csoport vezetőjének jegyzetei, térképei, többek közt Ő készítette el a barlang térképet is

-              Fehér Katalin:1996-1997-es Kutatóexpedíció részt vevői - teljes névsor az utolsó részben lesz feltüntetve -  által készült jegyzetek, leírások

 

Tanácsadóim, segítőim voltak:

 

-      Takács Ferdinánd, a cserszegtomaji Labirint Barlangkutató Csoport vezetője

-      Fehér Katalin és az 1996-97-es kutatóexpedíció vezetője

- Janata Károly, barlangász

 

 

E tanulmányt 2000-ben készítettem el. Szerettem volna, ha mindenki megismeri e természeti csodát, amely számomra - saját kincsei mellett- sok szép emléket is őriz. 

 

Készítette: Süliné Elekes Éva

2000.

 

A barlangról további leírásokat, gyűjteményeket Takács Ferdinánd és Takács Szencz Lívia munkái által olvashatnak majd, amelyek folyamatosan kerülnek feltöltésre.