Bejelentkezés

szavazzon-a-kozos-munka-folytatasara  Egy érdekes levél, vagy inkább tanulságos?   Ma 19/08-kor kaptam egy levelet, de nem csak én hanem...
305

2014. augusztus 20.

2014. augusztus 20-án Cserszegtomajon is megünnepeltük Szent István napját, amit az alkotmányosság, jogállamiság napjának is tartunk.

Géza fejedelem örökösének és utódjának Vajkot jelölte ki, aki a keresztségben az István nevet kapta (István, görögül Sztephanosz azt jelenti: „koszorú, korona”). Géza tehát szakított a trónöröklés szeniorátusi rendszerével, amelyben a legidősebb férfirokonra száll a hatalom. A hagyományos öröklődési rend szerint a Somogy-vidék urának, Koppánynak kellett volna Géza örökébe lépni, így nem csoda, hogy Istvánnak 997-es trónra lépése után először vele kellett megküzdenie.

A magyar államalapítás egyik legfontosabb mozzanata a koronázás volt. István II. Szilveszter pápától kért koronát, és 1001. újév napján tétette fejére Esztergomban. Ezután folytatta az egységes ország kialakítását. 1003-ban meghódította Erdélyt, majd legyőzte a Temes-vidék urát, Ajtonyt.

Miután István befejezte a régi rend lerombolásának apjától rámaradt részét, az ország átalakításához látott. A legfontosabb tennivalók a földesúri jogok szilárd rendjének megteremtése és a világi, valamint egyházi kormányzás intézményrendszerének megalapozása volt. Az egyházszervezés már a koronázás után kezdetét vette. Sikerült független egyházat teremteni két érsekség (Esztergom, Kalocsa) alapításával és nyolc püspökség létrehozásával.A feudális állam, a királyi megyerendszer megszervezésével párhuzamosan haladt az egyházszervezés. Eszközeiben a meggyőzés és a megtörés egyaránt szerepelt.

VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre herceget, a szentek sorába iktatta.

A magyar nép erre az időpontra ­1083. augusztus 20-ára ­évszázadok óta kegyelettel emlékezik. Államalapító Szent István ünnepe, amely a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja ­ nemzeti ünnep.

Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től augusztus 20-a a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is.

A XIX. század második felében kezdett kialakulni a Szent István kultusz lényeges eleme, a Szent Jobb ereklyéjének körmeneten való körülhordozása. Ez a szokás amúgy az ereklyekultuszhoz szervesen hozzátartozik; a Szent Jobbal kapcsolatban valószínűleg azért jelentkezett viszonylag későn, mivel nem egy állandó helyen őrizték, sőt folyton az eltűnésétől, elrablásától rettegtek. A körmenetek a várkápolnabeli őrzés idején kezdődtek meg: az 1862-től a ma is használt Lippert-féle rekeszzománcos ereklyetartóban vitték a Szent Jobbot a Mátyás-templomig és vissza.